A fizika a mai napig a kedveltségi lista utolsó soraiban kullog. Fontosnak tartom, hogy igyekezzünk kimozdítani onnan! Szélesítsük módszertani eszköztárunkat, merjünk kísérletezni, új ötleteket kipróbálni! :)
A következő listában megjelent publikációkat, oktatási kísérlettel tesztelt módszertani ötleteket találsz.
Színes módszertani palettával a megváltozott feltételek mellett is eredményesen oktathatunk.
A biztos, minőségi, alkalmazható tudás átadása a tanár fontos feladata, melyet a Nemzeti Alaptanterv és a hozzá írt kerettantervek is megjelölnek. Az ismeretek folyamatosan bővülnek, melyek könnyen elérhetők az Interneten. Fontos, hogy a könnyen megszerezhető ismeretek felé kritikusan forduljunk, képesek legyünk az információt megfelelően felhasználni, valamint azokat (és az órán megtanultakat) egy teljesen új szituációban alkalmazni. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanórai gondolkodás- és kompetenciafejlesztés. Az eredményes fejlesztéshez a diákok munkafolyamatokba való aktív bevonása szükséges, amely élmény-és kreatív pedagógia alapelvekre támaszkodva jól megvalósítható.
Jelen írásommal célom, hogy bemu-
tassak néhány olyan, általam sikeresnek vélt ötletet, amely játékos módon vonja be a di ákokat a fizikatanulási folyamatokba, és segíti őket az elmélyült, praktikus tudás megszerzésében.
Cél a fizika soszínűségének bemutatása gondolkodásfejlesztő feladatok által, annak érdekében, hogy minden diák megtalálja a fizikában a neki tetszőt.
A fizikaoktatás terén szükséges a módszertani paletta szélesítése annak érdekében, hogy a megváltozott feltételek mellett is eredményesek lehessünk, és megfelelõ módszerek alkalmazásával biztosítsuk diákjaink számára az eddigiekhez hasonlóan színvonalas munkavégzést, a megfelelõ mélységû tudás megszerzését, a fejlõdés lehetõségét és a sikerélményt. Mindehhez a korábban alkalmazott módszerek fejlesztése, új módszerek kidolgozása és tesztelése szükséges. A kompetenciafejlesztõ fizikaoktatás lehetõséget ad arra, hogy a tanulóktól elvárt tudást meghatározott követelmények mentén fogalmazzuk meg, teljesítményüket adott fizikai kompetenciaelemek – például: jelenségek önálló leírása, értelmezése, illetve magyarázata, becslés, tervezés, számítások elvégzése, hipotézisállítás, grafikonok készítése és értelmezése – alapján értékeljük, és ezen fejlesztendõ készségek figyelembevétele mellett tervezzük pedagógiai folyamatainkat. Tanulmányunkban a tanulói kísérletezés módjának egy interdiszciplináris fejlesztési lehetõségét mutatjuk be, és vizsgáljuk annak kompetenciafejlesztésben, illetve a szükséges ismeretanyag elmélyítésében betöltött szerepét.
21. századi pedagógusként nagy módszertani kihívást jelent, hogy tanóráinkon minél több diákot megszólítsunk. Az X és Y generáció tagjaként sokunk fejében él egy kép a tanításról, arról, ahogy annak idején minket is tanítottak, amikor még nem volt minden osztályban interaktív tábla, és nem használtunk internetet és mobiltelefont az iskolában. A hagyományos papír alapú oktatást mára bizonyos mértékben felváltotta az oktatás digitalizált világa, a digitalizmus az oktatás területére is beférkőzött. Z generációstanítványainknak természetes a tantermen kívüli digitális környezet, számukra elképzelhetetlen az élet a különböző elektronikus eszközök és a közösségi oldalak nélkül. A változó környezet adta változó igényekhez az oktatás is alkalmazkodott. Számos oktatásinformatikai szakirodalom szerint digitális világunkban a diákok kevésbé preferálják a hagyományos, kézírásra erősen hagyatkozó oktatást, ugyanakkor igénylik a digitális eszközök iskolai használatát. Ez felvet néhány kérdést: Fontos egyáltalán még a kézírás? Helyettesíthető a digitalizmus adta lehetőségekkel? Mit ad a digitalizmus egy fizikaórához? Tényleg igénylik a diákok a tanórai digitális eszközhasználatot?
A következőkben megtalálod a 2023-as Őszi Pedagógiai Napokon tartott előadásomat. Diákjaink rendkívül sokfélék, ahogy a fizika is sokszínű. Változatos módszerek és feladatok alkalmazásával a diákok felfedezhetik a fizikában a számukra érdekes területeket és megfelelő tanári támogatás mellett kibontakoztathatják tehetségüket. Annak érdekében, hogy minél több diákot megszólítsunk, érdemes színes módszertani palettáról festeni. Előadásomban különböző gondolkodás- és kompetenciafejlesztő fizikaoktatási módszereket mutatok be biztosítva a differenciálás lehetőségét.
Az animált ppt-t kérés esetén e-mailben küldöm el.
Angol-fizika szakos tanárként gyakran fordulok a nyelvtanítás módszereihez annak érdekében, hogy fizikaórámat színesítsem, a diákjaimat megmozgassam, megszólaltassam és bevonjam. Hiszem, hogy a fizika iránti hozzáállás javítható cselekvésközpontú módszerek alkalmazásával, melyek aktívan bevonják a diákokat a munkafolyamatokba és saját tanulási folyamataikba.
A következőkben néhány olyan - nálam bevált - ötletet osztok meg, amelyekkel színesíthetők a fizikaórák, változatos módon fokozzák a tanulók aktivitását, fejlesztik a szakmai szókincset, és hozzájárulnak a pozitív hangulathoz.
Exobolygók és exobolygókutatás? A Naprendszeren kívüli bolygókkal a legtöbb tanterv nem foglalkozik, ugyanakkor az exobolygókutatás módszerei néhány fizika érettségi feladat kapcsán a középiskolai fizikaoktatásban is előkerültek már. Nem csoda, hiszen az exobolygókutatás napjaink csillagászatának egyik sikeres, modern és fejlődő területe, amivel bátran foglalkozhatunk a középiskolákban is.
TPACK: Technological Pedagogical Content Knowledge
Dikolan: digitális kompetenciák tanár és diák birtokába
Alkalmazható, integratív tudás, munkaerőpiaci elvárások.
A diákok aktív bevonódását jól támogatja a technológia. A különböző IKT eszközök tanórai használata aktív tevékenységre ösztönzi a diákokat, miközben a szükséges ismeretek elmélyítését, valamint a szakmai és szociális készségek fejlődését teszi lehetővé.
A tudáskeret: TPACK és DIKOLAN
PHYSICS EDUCATION
S1. Schnider, D. & Hömöstrei, M. (2024). Arduino-supported kinematics measurements. Physics Education. 59(5). https://doi.org/10.1088/1361-6552/ad672a
Schnider, D. & Hömöstrei, M. (2023). Exoplanets: An easy, practice-oriented and fun project with Arduino. Physics Education. 58(5). DOI 10.1088/1361-6552/ace1c9
Schnider, D. & Hömöstrei, M. (2023). Electrical conductance lab: a low-cost, simple and useful project with Arduino. Physics Education. 58(6). DOI 10.1088/1361-6552/acf817
THE PHYSICS TEACHER
Hömöstrei, M., Nagy, B.N. és Schnider, D. (2023). Mechanically-generated random numbers in high school, The Physics Teacher. 61(7). DOI: 10.1119/5.0085630
SPRINGER - PHYSICS TEACHER EDUCATION
Schnider, D., Hömöstrei, M. (2024). The Influence of Digital and Paper-Based Homework-Solving Methods on Students’ Academic Performance and Attitude Towards Physics. In: Fazio, C., Logman, P. (eds) Physics Education Today. Challenges in Physics Education. Springer, Cham. https://doi.org/10.1007/978-3-031-48667-8_8
Schnider, D. & Hömöstrei, M. (2023). The Influence of Arduino-based Student Experimentation on the Development of Students' Skills and Competences. In: Borg Marks, J., Galea, P. (eds) Physics Teacher Education. Challenges in Physics Education. Springer, Cham. https://doi.org/10.1007/978-3-031-44312-1_14
JOURNAL OF PHYSICS: CONFERENCE SERIES
Schnider, D. & Hömöstrei, M. (2024). Classroom experimentation – Arduino projects to teach electromagnetism. J. Phys.: Conf. Ser. 2693 012015 doi:10.1088/1742-6596/2693/1/012015
Copyright © 2022 Schnider Dorottya - Minden jog fenntartva.
Powered by GoDaddy